Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Miért pont ribizlit?

Urbán János agrármérnök

 

A ribizli egyre inkább kiszorulóban van gyümölcsfogyasztásunk palettájáról, pedig régen komoly népszerűségnek örvendett. A családi házak kertjeiben egyre kevesebben foglalkoznak gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, így a ribizli is eltűnik a házikertekből. Kerti, termesztett ribiszke, piros vagy vörös ribiszke vagy egyszerűen csak ribizli névre hallgat (Latin neve Ribes rubrum). A nemzetségnek, mely az északi félgömb mérsékelt éghajlatú tájain mindenhol elterjedt, mintegy 150 faja ismert.

A ribizli valószínűleg Ázsiából és a Földközi tenger vidékéről érkezett hozzánk. A XIV. században kolostorkertekben kezdték termeszteni. Napjainkban a Duna-kanyarban és környékén, valamint a Nyugat-Dunántúlon termesztik nagyobb mennyiségben. Közeli rokonának, a feketeribizlinek több jótékony élettani hatást tulajdonítanak, a piros bogyójú ribizli viszont elterjedtebb és szebb, ízét is többen kedvelik.

A vörös ribizli 1-1,5 m magasra növő tüskétlen cserje, amely évenként több fiatal hajtást hoz. Hímnős virágait az 1 évnél idősebb ágak oldalrügyeiből fejleszti ki, miközben 4-5-6 éves vesszői egyre kevesebbet teremnek, míg végül elhalnak.

Termése úgynevezett álbogyótermés, melynek színe a fajtától függ. Április, május hónapban virágzik és termését június, júliusban érleli be. Bogyófürtjei éretten is a bokrokon maradnak. A fürtöket egyben érdemes leszedni, mert a szemek nem hullanak le a kocsányról, és így szedéskor inkább sérülnének.

Ahogy valamennyi ribiszkeféle, a ribizli is sok C-vitamint tartalmaz, 100 grammja akár 30-40 mg-ot, ami miatt már korábban is alkalmazták skorbut ellen. Emellett B1-vitamin, B2-vitamin, B6-vitamin, valamint E-vitamin van benne említendő mennyiségben. Minden bizonnyal flavonoidjainak és béta-karotinjának köszönheti tumorellenes hatását. Fontos ásványi anyagai a nátrium, kalcium, foszfor, magnézium és a vas, valamint kiemelkedő a káliumtartalma.

Cukorból nem túl sokat tartalmaz, amire savanykás ízéből is lehet következtetni, de szénhidrátjai már jelentősebb mennyiséget, 10-15 grammot képviselnek, melyből az emésztéshez fontos növényi rosttartalom, főként pektinszármazékok 8 gramm körüli mennyiséget tesznek ki. A savanykás íz többek között különböző gyümölcs-és egyéb savaknak köszönhető, kimutattak belőle többek között almasavat, citromsavat, bórkősavat, borostyánkősavat, ecetsavat és oxálsavat is.

Júniusban kerül a piacokra a ribizli üde savanykás termése, a fürtökben szedett sok apró kis bogyó. A piciny piros golyócskák fogyasztása és eltevése a viszonylag nagy magok és a fürtök száracskái miatt sokaknak problémásnak tűnhet, azonban aki hajlandó ezekkel megbirkózni az igazán egészségeset lakmározhat belőle, kellemesen savanykás íze, magas C-vitamin tartalma igazán alkalmassá teszi a friss fogyasztásra. Alkalmas még gyorsfagyasztásra, valamint dzsem, lekvár, gyümölcslevesek, bólék, ribizlimártás és sokféle sütemény és desszert készítésére. Színes leve miatt kedvelt alkatrésze a gyümölcsös tortakrémeknek, zseléknek. Ha rászánjuk az időt egész évben élvezhetjük a gyümölcsből készült páratlanul finom szörp és lekvár ízét. Mivel hideg technológiával készíthető belőle szörp és gyümölcsbor, így ezekben nem veszti el magas C-vitamin tartalmát.

Amennyiben a fentiek még mindig nem szolgálnak elég indokkal arra, hogy kertünkben helyet szorítsunk pár ribizlibokornak, tekintsünk rá akár dísznövényként is. Piros termése dísze lehet a kertnek, mint bármely más pirosló bogyójú díszbokor. Bár sűrű lombot ne várhatunk tőle, a kertészeti szakkönyvek szinte kivétel nélkül ajánlják a kert díszítő elemeként sövénynek, térelválasztónak, pergolákhoz. A piros bogyók sokáig megmaradnak, és ha saját magunk mégsem érzünk késztetést, hogy jártunkban-keltünkben egy fürtöt leszakítsunk és ott helyben elfogyasszuk, a kertünkbe érkező repülő vendégek ezt a feladatot szívesen el fogják látni helyettünk.

Urbán János agrármérnök