Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Komposztáltál ma már?

Urbán János agrármérnök

 

Igen, jogos a kérdés! A komposztálás ugyanis nem egy évenként egyszer-kétszer elvégzendő munka, hanem folyamatos, tudatos, mit ne mondjak, környezettudatos tevékenység.

Tudtad, hogy Magyarországon az évente keletkező kb. 4,6 millió tonna települési szilárd hulladék mintegy 30%-olyan biológiailag lebomló szerves anyag teszi ki, mely komposztálható és ezáltal újra hasznosítható?

Egy kis odafigyelés és nem túl megterhelő minimális munka mellett ennek a hulladéknak a komposztálásával és a természetbe való visszajuttatásával a benne rejlő anyag- és energiatartalom újra hasznosulhat.


A komposztálás nem ördöngösség

Nem kell megijednünk, ha eddig még nem csináltunk ilyet, a komposztálás nem ördöngösség. A komposztálás nem más, mint irányított termékeny-tápanyag, humusz előállítás. A munka javát a számunkra láthatatlan mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, stb.) és a talajban élő makrofauna (egyes rovarok, férgek, giliszták stb.) élőlényei végzik. A mi feladatunk abban áll, hogy minél kedvezőbb életfeltételeket teremtsünk nekik, illetve folyamatosan biztosítsuk számukra a szervesanyag utánpótlást.

A komposztálás még csak nem is nagy eszközigényes tevékenység, a megfelelő kerti komposztáló hely és komposztláda hiányában akár a lakásunkban, a konyha sarkában is végezhetjük, házi komposztálókészülék segítségével. Ezt magunk is előállíthatjuk, de akár készen is vásárolhatunk olyat, ami már jól bevált méretekkel rendelkezik.

Elmondhatjuk, hogy a komposztáláshoz elsősorban környezettudatos szemlélet és az elhatározás szükséges.

És mit kezdhetünk a keletkezett komposzttal?

Ha van kertünk ez nem is kérdés, gyakorlatilag korlátlan felvevőhelye lesz legyártott szervesanyag bombánknak. A talajba dolgozva talajunk termékenyebb, növényeink egészségesebbek lesznek, és ezt hosszú távon meg fogják hálálni.

Használhatjuk balkonládákban, ültető cserepekben földel keverve, ezzel jelentősen csökkentve előre gyártott virágföld vásárlását.

De ha már abszolút nem tudunk vele mit kezdeni és már az összes szobanövényünk régi földjét kicseréltük, valamint a szomszéd Mari néni sem kér többet, akár vigyük le parkba és az első fát, bokrot nyugodtan szórjuk körbe vele, így adjuk vissza a természetnek a keletkezett hasznos anyagokat.

Gyakori kérdés, hogy mit tegyünk, és mit NE tegyünk a komposztba?

Mit tegyünk bele a komposztba?

A komposztba tehető szinte kivétel nélkül az összes szerves eredetű anyag és hulladék.

A konyhában keletkező hulladékok közül felhasználhatóak

  • a gyümölcsök maradékai,
  • zöldségmaradékok, krumplihéj,
  • tojáshéj,
  • kávézacc,
  • tea-filter tartalma,
  • elhervadt, vágott vagy elszáradt szobai cserepes növények a földjükkel együtt stb.

A kertben keletkező hulladékok közül

  • az elnyílt virágok,
  • a lehullott, fel nem használt gyümölcsök és zöldségek,
  • kis darabokra felaprítva ágak, gallyak,
  • a kerti gaz és a fűnyírások során gyakran nagy mennyiségben keletkező fűnyesedék használható fel.

Egyéb komposztálható anyagok: van még több olyan környezetünkben keletkező hulladék, ami szintén felhasználható, mint

  • a kezeletlen fahulladék, fűrészpor, faforgács,
  • nem színes papír és karton,
  • haj és köröm.

NE tegyük a komposztunkba az alábbi anyagokat!:

  • Főtt ételmaradékot,
  • citrusféléket,
  • dió (sem a levelét, sem a termését, sem a termés burkát ne tegyük bele)
  • kenyeret,
  • csontokat,
  • hamut,
  • üveget,
  • fémet,
  • műanyagot,
  • színes újságot,
  • pelenkát,
  • porzsák tartalmát,
  • fáradt olajat,
  • vegyszereket,
  • festéket,
  • elemet,
  • növényvédő szereket,
  • kemikáliákat és
  • egyéb veszélyes anyagokat!

A komposztálandó anyagok helyes összetétele

A házi komposztálás során talán a legfontosabb a nyersanyagok összetétele. A kerttulajdonos akkor éri el a helyes keverési arányt, ha az év folyamán minden szerves hulladékot komposztál, ami a ház körül keletkezik.

Ahhoz, hogy a mikroorganizmusok le tudják bontani a rendelkezésükre álló szerves anyagokat megfelelő tápanyagokra van szükségük a megfelelő arányban. Ehhez elsősorban két elem: a szén (C) és a nitrogén (N) nélkülözhetetlen. A mikroorganizmusok több szenet bontanak le, mint nitrogént, mert 25 egység szénre van szükségük 1 egység nitrogén értékesítéséhez. Ezért arra kell törekednünk a nyersanyagok összekeverésénél, hogy a C:N aránya 25:1 legyen.

Mondani szokták, hogy az ún. barna hulladékokban (faág, gally, szalma stb.) sok szén található, míg a zöld friss hulladékokban pedig több a nitrogén és kevés a szén.

A megfelelő arányt úgy érhetjük el, hogy a zöld (főként konyhai) és barna (főként kerti vázanyagok) hulladékokat megfelelő arányban (3/4:1/4) keverjük egymással.

  • Sok nitrogént (kevés szenet) tartalmaz: pl. gyümölcsök, zöldségfélék, fűnyiradék, virágok
  • Kiegyenlített C:N arány: lomb
  • Sok szenet (kevés nitrogént) tartalmaz és jó vázanyag: fák, gallyak, kezeletlen fa, faforgács.

Juttassunk pluszban mikroorganizmusokat komposztba!

Felgyorsíthatjuk a folyamatot, ha a komposztba élő mikroorganizmusokat juttatunk. Erre egy nagyszerű szer az emBIO, mely olyan mikroorganizmusok életközösségét tartalmazza, amelyek együtt dolgozva, egymást erősítve hatékony lebontást tesznek lehetővé. Általánosságban elmondható, hogy 1 m3 komposztanyaghoz 1 liter emBIO oldatot adagolhatunk. Ezt úgy érdemes megtennünk, hogy amikor a komposztunkhoz újabb réteg anyagot teszünk, azt mindig belocsoljuk emBIO : víz, 1 : 10 arányú oldatával.

Ezzel azt is biztosítani tudjuk, hogy a komposzthalom mindig megfelelő nedvességtartalmú legyen. A nedvességtartalom ugyanis meghatározó szerepet tölt be a mikroorganizmusok aktivitásában. Akkor ideális a nedvességtartalom, ha olyan a halom állaga, mint egy nedves szivacs: nem száraz, de nem is csöpög.

Amikor komposztálót építünk a kertben a gilisztákkal, rovarokkal együtt a különböző baktériumok és gombák alkotják a feladatot elvégző munkásokat. Ahhoz, hogy ezek az élőlények életfunkcióikat működtetni tudják, levegőre, vízre, tápanyagra, és nem utolsó sorban megfelelő környezetre van szükségük.

A feladatunk az, hogy ezeknek az élőlényeknek megfelelő életteret hozzunk létre komposzthalom formájában. A többit pedig nyugodtan bízzuk a természetre!