Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Kajszibarack - Gutaütés

Urbán János agrármérnök
2019. 07. 31. 11:03:42

 

Bizonyára sokaknak ismerős a kajszi gutaütés fogalma, a gutaütött fa látványa.

A gutaütés egy máig rejtélyes betegség együttes találó népi elnevezése: a kajszi egyes ágain vagy az egész fán a levelek egy-két héten belül elfonnyadnak, majd elszáradnak, ami jellemzően május-júniusban és a 6-8 éves fákon következik be. A kórság hátterében a fa szerves tápanyagokat szállító háncsrétegének a teljes pusztulása áll.

A kérdések kérdése ma is: ez miért következik be?

A kutatók szerint az okok igen sokrétűek, de napjainkban legtöbben elsősorban a kórokozók fertőzésének következményének tekintik a gutaütést. Ezen belül is leginkább a fitoplazmás betegséget teszik felelőssé.

A fitoplazmák - amelyeket 1967-ben fedeztek föl japán kutatók - a növénykárosító szervezetek külön, speciális csoportját képezik, nem azonosak a régebbről ismert mikoplazmákkal, amelyek állati és emberi betegségek okozói. Ezek a mikroszervezetek azért is nehéz esetek a növényvédelem számára, mert olyan sejtfal nélküli lények, amelyek mesterséges táptalajon nem tenyészthetők, életüket a növények háncsszöveteiben élik és ott is szaporodnak. Szilvalevél bolhák terjesztik őket, amelyek nálunk is megtalálhatók, de egyelőre nagyon keveset tudunk róluk.

A fitoplamza, amivel már sajnos a faiskolában megfertőződhet a csemete, gyakran tünetek nélkül lappang a kajszi szöveteiben az első nagy termésig. Akkor aztán kimutatja a foga fehérét, de úgy, hogy az egész fa elpusztul belé. Ezt elkerülendő, az első számú teendő a fertőzésmentes szaporítóanyag előállítása. Igen ám, csakhogy e kórságra még nem létezik gyors kimutatási módszer, a fás teszt eredményére évekig kell várni, ami nagyon megnehezíti a fitoplazma kiszűrését.

Az emBIO alkalmazása egy lehetőség, mellyel csökkenthetjük a gutaütés kialakulásának esélyét. Az emBIO-ban lévő effektív mikroorganizmusok egy olyan zárt és domináns közösséget alkotnak, mely a környezetéből természetes úton szorítja ki a patogén baktériumokat és gombákat. Rendszeres alkalmazásával – talajkezelésre és állománykezelésben – természetes védelmet és ellenálló képességet biztosítunk növényeinknek.