Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Hasznos tippek, jó tanácsok

2018. 07. 24. 10:57:38 Urbán János agrármérnök

A fűnyírás – bár gyerekjátéknak tűnik – nem csupán egy közönséges ház körüli munka, amit minden hétvégén el kell végezni, hanem komoly odafigyelést és időzítést igénylő kerti elfoglaltságot jelent. A fűnyírás az egyik legfontosabb módszer arra, hogy kertünkben a pázsit egészséges és vonzó legyen. Megfelelően elvégezve egészségesebbé teszi a füvet, ritkítja a gyomokat, sőt, trágyázza a pázsit talaját.


2018. 07. 24. 10:48:52 Urbán János agrármérnök

A bioszférának egy igen jelentős komponense a mikrobavilág, amely méreténél fogva számunkra láthatatlan. Maguk a mikrobák (baktériumok, gombák stb.) a földi élet alapjai (akár csak a víz), nélkülük bolygónk a rajta élő élőlényekkel nem tudna létezni. A különböző fajok eltérő működésükkel egy összefüggő anyagcsere hálózatot alkotnak, mintha egy szervezethez tartoznának.


2018. 07. 18. 17:15:24 Urbán János agrármérnök

Itt a várva-várt gyümölcsszezon, a vitaminraktárak fő feltöltési ideje, amikor mindenki kedve és ízlése szerint válogathat a friss, ízletes hazai gyümölcsök közül. A gyümölcsszezon kellemetlen vendégei a muslicák, más néven gyümölcslegyek, melyek a hazavitt gyümölcseinket varázsütésre, szinte a semmiből lepik el.


2018. 07. 18. 14:43:26 emBIO sikertörténet

emBIO sikertörténet

Több éves selyemakácfánk pár éve pusztulni kezdett, ágai elszáradtak a fa törzse is élettelennek tűnt, amit okozhatott a téli hidegek miatti elfagyás, kiszáradás, vagy a talaj tápanyagtartalmának kifogyása. Több hozzáértő is javasolta a fa kivágását, helyébe új csemete ültetését


2018. 07. 18. 14:41:21 Urbán János agrármérnök
Az aratást, betakarítást követően a földeken maradt növényi maradványok (szár, gyökér) nagy mennyiségben hozzájárulnak a terület biomasszájának növeléséhez. Ha a környezeti feltételek kedvezőek, a maradványok lebomlanak és feltáródnak a bennük lévő tápelemek, ezzel felvehetővé válnak az adott területen a következő növényi kultúra számára.


2018. 07. 18. 14:38:28 Urbán János agrármérnük
A tartósan nedves, esős nyári idő melegágya a gyep gombák által okozott betegségeinek. Ilyen gombás fertőzés nyomait láthatjuk, amikor a nyári reggeleken pók nélküli pókhálók jelennek meg gondosan ápol gyepünkön.


2018. 07. 18. 14:24:20 Urbán János agrármérnök
A júliust tartják a legmelegebb hónapnak, meg talán a legkevesebb csapadék is ilyenkor hullik. A kerti munkák teendői között ezért a talaj nedvességének megőrzése az egyik legfontosabb feladat. A rendszeres és alapos öntözés nélkül a zöldségeink termése, a virágok, fák, bokrok, gyümölcsök mind-mind kárba veszhetnek, nem beszélve az eddig bele fektetett munkáról.


2018. 07. 18. 14:13:21 Urbán János agrármérnök
A ribizli egyre inkább kiszorulóban van gyümölcsfogyasztásunk palettájáról, pedig régen komoly népszerűségnek örvendett. A családi házak kertjeiben egyre kevesebben foglalkoznak gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, így a ribizli is eltűnik a házikertekből. Kerti, termesztett ribiszke, piros vagy vörös ribiszke vagy egyszerűen csak ribizli névre hallgat (Latin neve Ribes rubrum). A nemzetségnek, mely az északi félgömb mérsékelt éghajlatú tájain mindenhol elterjedt, mintegy 150 faja ismert.


2018. 08. 09. 13:24:05 Dr. Hegyi Árpád Tószakértő, Halászati szakmérnök, a gödöllői Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársa

Rövid történeti áttekintés után a halászati szakértő, Dr. Hegyi Árpád beszámolóját olvashatjuk a Lupa-tó vizének kezeléséről, a víz minőségének javításáról.

A  Lupa-tó [47°37’35,06”É; 19°04’55,25”K] Budapesttől északra, Budakalász déli részén találhatóak, a 11-es út választja el az Omszki-tótól. A korábban egy vékony földgát választotta el a két különálló álló tavat, de jelenleg a földgát egy részének elbontásával egy vízterület jött létre, összterületük körülbelül 96,5 hektár (965.000 m2).

A    Lupa-szigeti  tavak  bányaművelése  már  körülbelül  15-25  éve befejeződött,  de  művelési  engedélye  még  van.  Ugyanakkor  már bányabezárási terv is készült hozzá, mert Budakalász városának megítélése szerint nem gazdaságos kitermelni a megmaradt mennyiségű kavicsot. A Lupa-tónak  nincs  önálló  vízgyűjtője.  A  vízforrás  nagy  részét  kitevő talajvízáramlások két irányból jöhetnek: Duna felől jövő parti szűrésű víz, vagy  a  szárazföld  felől  érkező  szennyezettebb  talajvíz.  A  tó  kémiai vízminősége ennek a két víznek (és kisebb részben a csapadéknak) a keveredésével alakul ki. Ezen kívül nem tudjuk a vízkicserélődési időt – és ebből fakadóan a tartózkodási időt – sem.

Tartalom:

  • Vízminőségi állapot és üledékviszonyok
  • A Lupa-tó bioremediációja
  • Kezelések hatása a tó ökoszisztémájára
  • Az emBIO használatának előnyei
  • Várható eredmények


2018. 08. 09. 15:24:49 Dr. Hegyi Árpád Tószakértő, Halászati szakmérnök, a gödöllői Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársa

Rövid történeti áttekintés után a halászati szakértő, Dr. Hegyi Árpád beszámolóját olvashatjuk az Omszk tó vizének kezeléséről, a víz minőségének javításáról.

Az Omszk-tó [47°37’21,44”É; 19°03’45,44”K] Budapesttől északra, Budakalász déli részén helyezkedik el, területe megközelítőleg 15,5 hektár. Az Omszk-tó egy körülbelül 40 éve elhagyott bányató, mely fiatal korában kristálytiszta vizű, oligotróf víztest volt. Az akkori illetékes tanács rendezte a területet, kiépítette a parti sávot, ideális környezetet teremtett a pihenni vágyók számára, akik birtokba is vették a vízpartot. Az ingyenes üdülési lehetőség és az esztétikus környezet miatt a helyi lakosokon felül Békásmegyerről is érkeztek látogatók, így egy meleg nyári napon 5-6 ezren is kilátogattak a tóhoz. Egyedüli probléma a megfelelő infrastruktúra hiánya volt, mely az emberi kulturálatlansággal párosulva egészségügyi kockázatot jelentett az ott fürdőzők számára. A vérhas járvány kitörése után a hatóságok elkezdték vizsgálni a víz bakteriológiai jellemzőit. A tó fekáliás szennyezései miatt bakteriális szennyezést mutattak ki, ezért betiltották a fürdőzést. A tiltás és ennek szigorú betartatása következményeként a látogatottság visszaesett.

Az Omszk-tónak nincs önálló vízgyűjtője, vízforrásának nagy részét kitevő talajvízáramlások több irányból jöhetnek: Duna felől jövő parti szűrésű víz, a szárazföld felől érkező szennyezettebb talajvíz, illetve a mellette folyó Barát-patak felől szivárgó talajvíz. A tó kémiai vízminősége ezeknek a vizeknek és a csapadéknak a függvénye.

Az Omszk-tó rekultivációja során megfelelően jártak el, nagyrészt a természetes állapothoz közeli, odaillő módon rendezték a partot. Biztonságos dőlésszögű és hosszúságú parti rézsűt alakítottak ki, mely megfelelően szűri a diffúz szennyezéseket, fürdőzés szempontjából biztonságos és élhető otthont ad a helyi flórának. Továbbá a parti sávon megfelelő növényi zonáció is előrehaladott állapotban van (nádas, füves és fás rész), ugyanakkor megfelelő területű szabad parti szakasz is található, amit az ember rekreációs tevékenységre kihasználhatnak.

Tartalom:

  •