Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Falevelet a komposztba!

Urbán János agrármérnök

 

A legtöbb fa levele kétszer annyi ásványi anyagot tartalmaz, mint a trágya. A levelek szerves rostjai drámai módon javítják a talaj víztartó képességét és levegőztetését. Ugyanakkor tökéletes tápanyagot nyújtanak a talajban élő hasznos mikrobák számára, szinte életre keltik a talajt.

A levelek hatékony ásványi anyag feltárók, gazdagok a talaj számára szükséges nyomelemekben. A fák által a talajból kivont tápelemek 50-80 %-a a levelekben halmozódik fel.  Ha tápanyagtartalmuk elvesztése előtt megfelelően komposztálunk, a levelek tápanyagtartalmát át tudjuk vinni a következő évi termőtalajainkba.

Tartalom:

  • Miért pazarolnánk el egy remek tápanyagforrást?
  • Nézzük át a helyes komposztálás folyamatát
  • A levelek lassan bomlanak, de ezen több módon segíthetünk
  • A levélkomposzt

Miért pazarolnánk el egy remek tápanyagforrást?

De a levelek különbözőek! Minden fa levele komposztálható, de nagy a különbség a különböző fafajták leveleinek lebomlási ideje közt. Vannak hosszú lebomlási idejű, nehezen komposztálható falevelek, mint a dió, a platán, a tölgy, a vadgesztenye, a bükk, a nyárfa és a különösen hosszú idő alatt lebomló tűlevelek.

A könnyen komposztálható, gyorsan lebomló levélzettel rendelkező fafajták közé tartoznak a gyümölcsfák, a nyírfa, a hársfa, a kőris, a fűzfa, a juhar, a mogyoró és az éger.

Tévhit, hogy a dió és a vadgesztenye levele nem komposztálható! Leveleik valóban tartalmaznak csírázás és növekedés gátló anyagokat, azonban ezek a komposztálás során lebomlanak és átalakulnak. Igaz viszont, hogy ez a lebomlás rendkívül lassan megy végbe, ezért e fafajok esetében legalább 4 év kell ahhoz, hogy használható, érett komposztot kapjunk. Amennyiben nem rendelkezünk elég tároló kapacitással ilyen hosszú tároláshoz, akkor valóban nem érdemes ezeket a leveleket komposztunkhoz keverni!

Annak elkerülése érdekében, hogy ezeket a hasznos tápanyagokat és szerves rostokat elpazaroljuk, fontos tudnunk hogyan használjuk fel a leghatékonyabban a leveleket a komposztálás során.

A levelek akkor érik el tápanyagtartalmuk csúcsát, amikor lehullanak a fákról. Ezt követően tápértékük rohamosan csökken, ha a gyepen hagyjuk, vagy csak egy halomba húzzuk össze.

Az aprítás és megfelelő mennyiségű nitrogéntartalmú zöld komposztanyag (pl. fűnyesedék, konyhai szerves hulladék) hozzákeverése nélkül komposztálóba rakott falevelek pedig éveken át nem tudnak megfelelően lebomlani, és nem képződik ásványi anyagokban gazdag komposzt.

Beteg fa leveleit soha ne használjuk komposztáláshoz! Egyes betegségek kórokozói a komposztban elszaporodhatnak, így a következő évben a fertőzést még terjeszteni is fogjuk.

Nézzük át a helyes komposztálás folyamatát

A lehullott leveleket a lehető leghamarabb össze kell gyűjteni, mert ilyenkor tartalmazzák a legtöbb tápanyagot, valamint sejtjeik, rostjaik hajlékonyak és könnyen lebomlanak. Ha ilyenkor nem kezdjük el a komposztálást a levelek sejtfalai megkeményednek, ahogy a köztük lévő lignin dehidratálódik és ezáltal ellenállóvá válnak a bomlásnak, valamint annak képessége is csökken, hogy a tápanyagokat a talajba átadják.

A friss levelekben lévő még nem dehidratált lignin abból a szempontból is fontos, hogy tápanyagokat biztosít a lebomlást végző baktériumok számára. Minél jobb állapotú a lignin annál gyorsabban végezhetik munkájukat és így hamarabb juthatunk a kívánt minőségű komposzthoz.

A legtöbb esetben a falevelek összegyűjtése lesz a kritikus pont, mivel a levélhullás nem egy napos jelenség! A munka egy, de akár két hónapon át is eltart az őszi szezonban. Ilyenkor legjobb, ha nem is váltunk fitness bérletet, a természet bőséges mozgásmennyiséggel fog minket ellátni.

A levelek lassan bomlanak, de ezen több módon segíthetünk

Az egyik, hogy megfelelő mennyiségű nitrogéntartalmú anyaggal keverjük, mint a korábban említett fűnyesedék (amit érdemes a fűnyíró szezon alatt folyamatosan gyűjteni és ilyenkor a levelekkel keverve rétegekben a komposztálóba tenni), vagy más nitrogénforrások, mint a szerves trágya, vagy szerves konyhai hulladékok.

A másik fontos tényező, hogy a leveleket mindig aprítva tegyük a komposztálóba. Az aprításhoz az ilyenkor már többnyire parkoló pályára helyezett fűnyíró kitűnő megoldás. A szétterített leveleken lehetőleg többször és több irányból menjünk át, így tökéletesen aprított faleveleket tudunk a komposztálóba tenni.

Tovább gyorsíthatjuk a folyamatot, ha a komposzthalmot az összerakás során folyamatosan lepermetezzük emBIO és víz 1:1 oldatával, 1 m3 komposztálandó anyagra 1 liter emBIO-t számolva. Az emBIO-ban lévő effektív mikroorganizmusok a lebontási folyamatokat egy fermentációs irányba viszik, így a hasznos szerves anyagok igen gyorsan feltáródnak. A fermentáció a komposztáláshoz képest gyors folyamat kb. 3 hónap alatt lezajlódik. Mivel az ebben részt vevő mikroorganizmusok többnyire anaerob baktériumok, nincs szükség a komposztanyag folyamatos levegőztetésére, forgatására, amivel jelentős munkát is meg tudunk takarítani.

Ezt követően komposzthalmunk nyugodtan várakozhat a következő évi tavaszi ültetési szezonra.

A levélkomposzt

A falevelek komposztálása nem különbözik más anyagok komposztálásától. A különböző komposztáló keretek, ládák, műanyag alkalmatosságok mind kielégítő eredmény adhatnak.

Mivel a falevelek többnyire szénből állnak (60 egység szén jut egy egység nitrogénre) nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a megfelelő szén:nitrogén arányra. A megfelelő arány nem csak a tápanyagok jó eloszlásához szükséges, de nagyban meghatározza a megfelelő lebomlási folyamatot, így a komposzt készítésének idejét is.

Öt rész falevélhez egy rész trágya hozzáadásával is jó arányt állíthatunk be. Ha csak fűnyesedéket használunk keverőanyagnak, akkor öt rész falevélhez kettő-három rész fűnyesedéket tegyünk.

Konyhai szerves hulladékokkal is tudjuk növelni a nitrogéntartalmat. De vigyázzunk, nehogy túlzásba essünk. A túl sok nitrogén beindíthatja a szagképződést és a túlmelegedést. Ezen a halom forgatásával, azaz oxigén bejuttatásával, vagy a korábban említett emBIO-s kezeléssel segíthetünk.

A falevelek gyakran egyszerre nagy mennyiségben állnak rendelkezésre. Mindig annyit használjunk fel belőle, amennyihez megfelelő mennyiségű nitrogéntartalmú anyagot is tudunk keverni, ne csábuljunk el a hatalmas halmoktól. Azt is érdemes észben tartanunk, hogy ha elég keverőanyag is áll a rendelkezésünkre, akkor is ésszerűbb 2-3 kisebb, még kezelhető komposzthalmot összeállítanunk, mint egy nagyot, amivel csak nehezen fogunk boldogulni a későbbiekben.

Vannak kertészek, akik a lehullott faleveleket „gyorsított eljárásban” használják fel. A letermett veteményes ágyásokra szétterített faleveleket a zöld maradványokkal együtt beforgatják a talajba. Ehhez egy kevés szerves trágyát is adnak (a jobb nitrogénarány miatt), majd emBIO oldattal (10 liter vízhez 2 dl emBIO-t adva / 20 m2 területre számolva) belocsolják az ágyásokat. A területet letakarják fóliával, ezzel anaerob körülményeket teremtenek a lebontó mikróbák működéséhez. Ilyenkor tavaszra már kész, helyben készült komposzttal dúsított ágyásokat találunk, amiket csak át kell forgatni ültetés előtt.

A komposztálóban elkészült levélkomposzt felhasználása előtt mindenféleképpen figyeljünk a megfelelő pH-ra is. Egyes levelek sok savat tartalmaznak, ami a pH-t jelentősen csökkentheti. A komposzt kijuttatása után ellenőrizzük a talaj pH-ját és amennyiben szükséges mész hozzáadásával igazítsuk azt a kiültetendő növények igényeihez.