Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

emBIO: Növénytermesztés

2019. 07. 31. 11:03:42

Bizonyára sokaknak ismerős a kajszi gutaütés fogalma, a gutaütött fa látványa.

A gutaütés egy máig rejtélyes betegség együttes találó népi elnevezése: a kajszi egyes ágain vagy az egész fán a levelek egy-két héten belül elfonnyadnak, majd elszáradnak, ami jellemzően május-júniusban és a 6-8 éves fákon következik be. A kórság hátterében a fa szerves tápanyagokat szállító háncsrétegének a teljes pusztulása áll.

A kérdések kérdése ma is: ez miért következik be?


2019. 07. 16. 15:06:43

Az aratási munkálatok befejezése után nagyon nagy mennyiségű szervesanyag marad vissza a mezőgazdasági területeken, melynek hasznosítása ma még nem teljesen megoldott.  

A tarlóégetések tiltásával az egyetlen a növénymaradványok talajba forgatása, amit sajnos nagyon sokáig nem végeztek el. A tarlóégetés egyszerű, ám mégis nagy károkat okozó folyamat, nem csak a levegőt szennyezi jelentősen, de elpusztítja a talajban és talajfelszínen lévő élőlényeket, a talajfelszín közelében lévő mikrobákat, ráadásul 2011 óta tilos! Mindezek mellett igen nagy mennyiségű hasznosítható, a körforgásba visszajuttatható szervesanyag veszteséget okozott.

Eddig a le nem bomló növényi maradványok igen nagy problémát jelentettek a talajmunkák elvégzésekor. A talajba forgatott még le nem bomló növényi maradványok akadályozzák a talajmunkákat, vetési munkálatokat.


2019. 07. 12. 14:20:10

A locsolás, bár egyértelműnek tűnik, nem is olyan egyszerű dolog. Nem is csoda, hogy egy régi kertészbölcsesség is ezt állítja a középpontba, miszerint

„Egy növényt kétféleképpen lehet elpusztítani: vagy kiszárítjuk, vagy vízbe fullasztjuk!”.

Ahhoz hogy ez ne történjen meg okosan kell locsolnunk. De mit is jelent mindez?


2019. 06. 21. 11:51:33

A csalán (nagy csalán, Urtica dioica) egy fantasztikus növény. Régebben termesztették is, friss hajtásait étkezésre használták, a kikészített rostjaiból pedig finom fonalat fontak. Ez azonban már a múlté. Manapság a csalán úton-útfélen előforduló gyomnövénnyé póriasodott. Nagyobb egyedszámban ott fordul elő, ahol a talajban bőségesen van nitrogén, mint amilyenek a felhagyott szérűk, a gazdásági udvarok vagy a trágyadombok helyei.


2019. 06. 05. 14:22:52

Kertészként gyakran esünk abba a hibába, hogy egy-egy növény ültetésénél csak az adott növényfajra gondolunk és a teljes neki szánt területen nem is tervezünk egy időben más növényeket odaültetni, sőt tüzzel-vassal próbáljuk megakadályozni, hogy más növények is megjelenjenek.

Pedig, ha jobban körbenézünk, akkor megfigyelhetjük, hogy a természetben nem léteznek olyan területek, ahol kizárólag csak egyfajta növényfaj nő. Mindig többféle növény található egymás mellett, melyek természetesen hatnak egymásra, mégis remekül érzik magukat, egészségesek és pompáznak. Egy erdei réten, vagy mezőn egy 1 m2 területen akár 30-40 különféle növényfajt is megszámolhatunk, mégsem mondhatnánk, hogy bármelyik is hiányt szenvedne valamiben.

Vegyes kultúrákkal mi is alkalmazhatjuk kertünkben az együtt fejlődés és növekedés elvét. Ilyenkor hosszútávon élvezhetjük az ebből adódó előnyöket. Ügyes tervezéssel növényeink pozitív hatással lesznek egymás egészségére, ezáltal több termést várhatunk. Másik előnye a közös ültetésnek, hogy a rendelkezésünkre álló területet, ami a legtöbb kertészkedőnél a korlátozó tényező szokott lenni, sokkal hatékonyabban tudjuk kihasználni.

A vegyes kultúrás ágyásban különféle zöldség és fűszernövényeket termeszthetünk egyszerre, melyek érése, szedési ideje is eltér egymástól. Ily módon folyamatosan szedhető, különféle friss zöldség és fűszer fog rendelkezésünkre állni.

Amire figyelnünk kell a vegyes ültetésű ágyások tervezésénél, hogy mindig a különböző tápanyagigényű, sekélyen és mélyen gyökerező, valamint a megfelelő fényigényű növényeket ültessük egymás mellé. Ültetés előtt célszerű egy táblázatot, vagy rajzot készíteni, amiben rögzítjük az ültetési tervet. Így a következő évekre már lesz egy „szamárvezetőnk”, hiszen ugyan azok a kombinációk vetésforgó szerűen kerülhetnek a jövő évben a szomszédos ágyásokba.

Az ilyen ültetéssel elkerülhető, hogy az egyfajta növények ültetésénél jelentkező tápanyaghiányos állapot ne jöjjön létre, egy-egy adott növény számára nagymértékben szükséges tápanyag ne tudjon teljesen kifogyni a talajból.


2019. 05. 23. 15:37:46

A növényeknek a növekedéshez, a virágok és termések kifejlesztéséhez tápanyagokra van szükségük. A növények a talajból a víz segítségével szervetlen anyagokat (ásványi anyagokat) vesznek fel, és azokból fotoszintézis segítségével építik fel testük szerves anyagait. 

A növényi tápanyagokat hagyományosan makro- és mikroelemekre osztjuk.

Makroelemeknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyekre a növényeknek nagy mennyiségben van szükségük. Ha ezeket nem kapják meg, akkor súlyos fejlődési rendellenességek következnek be.

A mikroelemek kiegészítő tápanyagok, amelyek a növények egyes életfolyamataihoz ugyancsak nélkülözhetetlenek, de azokból a növényeknek jóval kevesebbre van szükségük.

A vásárolt műtrágyák és tápoldatok csomagolásán legtöbbször a tápanyagok vegyjelét tüntetik fel, amelyet az elemek neve után, zárójelben mi is feltüntettünk. A vegyjeleket érdemes megjegyezni, ha könnyűszerrel akarunk eligazodni a tápoldatok csomagolásán található leírásban.


2019. 05. 19. 09:08:00

A tafrina az egyik legveszedelmesebb betegsége az őszibaracknak és ellene leghatékonyabban integrált növényvédelemmel tudunk védekezni, különösen olyan csapadékos időben amilyen az elmúlt időszak is volt.

Ilyenkor önmagában az emBIO-sem nyújt megfelelő védelmet, sőt még a hagyományos növényvédő szeres kezelésekkel is csak úgy érünk el eredményt, ha kombináljuk azokat.  A rezes lemosó permetezésnek például igen fontos szerepe van a megelőzésben és védekezésben, mivel a gomba a fa ágain, vesszőin telel át, és +4 fok felett már szaporító képleteket termel.


2019. 05. 08. 13:50:33

Különleges látványhatást adhatunk kertünknek, ha csüngő habitusú díszfák ültetésével.

A csüngő fák, más néven szomorú fák, a lombhullató díszfák egy különleges csoportja.

Az ilyen fák dús lombozatúak, lefelé ívelő hajtásaikkal viszonylag nagy területet foglalnak el. Mivel az átlagos fáknál sokkal esztétikusabbak, mind a melankolikusabb, mind pedig a játékos, bohém hangulatú kertek remek kellékei, a figyelem felkeltői lehetnek.

Nem csak a szemünket vonzza a látványuk, de a csüngő díszfák a gyerekek számára is ellenállhatatlan vonzerőt jelentenek. Izgalmas külsejükkel árnyékos, rejtélyes sátrukkal menedéket, kuckót biztosítanak a kalandokra mindig kész kis felfedezőknek. A felnőttekre pedig összetett atmoszférájukkal, a megszokottól eltérő, inspiráló küllemükkel lehetnek hatással.

A csüngő habitusú fák felhasználásáról elmondható, hogy többségük nagyobb területen, tágasabb, nyitottabb kertekben érvényesül igazán. Ugyanakkor remek szoliter növényei lehetnek társasházi kerteknek, vagy a beültetésre váró, szélesebb utcafronti földsávoknak.

A kert jól látható, kitüntetett pontjára ültetett dekoratív növényeket nevezzük „szoliternek”. Ezek a növények a kert primadonnái, akiket a kert gondozója különös figyelemben és bánásmódban részesít, mindig megcsodál és a látogatók szeme is elsőként akad meg rajtuk.

Ilyen lehet egy csüngő hajtású, „szomorú” nyírfa, eperfa, rózsafa, egy meredeken az ég felé törő rakétaboróka, egy oszlopnövekedésű, tarka levelű tiszafa, egy szépen virágzó liliomfa vagy havasszépe stb. Ezek a növények akkor mutatnak a legjobban nyitott térben, ha körülöttük nincs más növény, csak a zöld pázsit ad hozzájuk illő hátteret, környezetet.

Ezt a többcélú felhasználás azzal magyarázható, hogy a csüngő ágú fák gyakorlatilag magas törzsre oltott kistermetű fák. Oltott díszfaként nem nőnek magasra, kifejlett magasságuk 3-5 méter közötti. Páratlan szoborszerű alakjukkal elsősorban díszítő funkciót töltenek be. Fajtái legfőképp lombjukkal díszítenek. Vannak olyan típusai is, melyek pazar virágzattal és terméssel is elkápráztatja a szemlélődőt.

Tartalom:


2019. 04. 29. 08:30:12

A felmelegedéssel és az egyre gyakrabban és egyre tovább tartó száraz, csapadékmentes időszakokkal kapcsolatosan egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy van-e értelme az emBIO talajbaktérium tartalmú mikrobiológiai készítmény használatának a szárazság idején.

A kérdés jogos, hiszen köztudott, hogy a legtöbb gomba és baktérium szaporodásához elengedhetetlen a víz, a nedvesség jelenléte. A teljesen száraznak tűnő talajba van-e értelme talajbaktériumokat juttatni?

A válasz egyértelműen igen!


2019. 04. 10. 21:52:01

Az egészséges élet elképzelhetetlen egészséges tápanyagok, egészséges növények nélkül. A növények egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen az egészséges talaj, mert csak ez tudja számukra biztosítani a legjobb feltételeket. Ezért a talaj és annak minősége kulcsfontosságú szerepet tölt be életünkben, amire - valljuk be - igen keveset gondolunk.