Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Kiskertes Kisokos 2. rész: Palántaneveléstől a kiültetésig

Az emBIO-ban található Effektív Mikroorganizmusok alapvető küldetése, hogy gyógyítsák a földet!

Tartalom:


Kiskertes Kisokos 2 rész: Palántaneveléstől a kiültetésig

Palántanevelés otthon

Legtöbben palánta korban veszik meg és ültetik ki a termeszteni kívánt zöldség palántákat, pedig nem igényel akkora munkát és szakértelmet, mint ahogyan azt sokan gondolják. A következőkben részletesen leírjuk a palántanevelés egyes szakaszait. A palántákat otthon nevelhetjük ablakpárkányon, télikertben, de ha kertünk is van, akkor fóliaházban vagy más világos helyen is, ahol megfelelő hőmérsékletet és elegendő mennyiségű fényt tudunk biztosítani a fejlődő növények számára.

Hogyan kezdjünk hozzá?

A magokat lehet tejfölöspohárba, esetleg műanyag vagy hagyományos kerámia cserépbe is vetni, de praktikus és olcsó megoldás lehet a tojás tálca és WC papír guriga is. Utóbbit kettévágva két „ültető edényt” kapunk. Ennek előnye, hogy ha a család időben elkezdi félre tenni, akkor nem kerül semmibe, nem kell elmosogatni, mint a tejfölöspoharat és mivel a papírtekercs a talajban lebomlik, a palántákat ezzel együtt tudjuk kiültetni és nem kell kivenni belőle a fejlődő növényeket.

Ha nagyobb mennyiségű palántát szeretnénk nevelni, célszerű kimondottan erre a célra készült szaporítóládába vetni a magokat. Fontos figyelni arra, hogy a választott edények alja ne legyen zárt. Ha mégis az lenne, lyukasszuk ki, mert a felesleges öntözővíz a növények rothadásához vezethet. A földréteg mélysége, amibe a növényeket ültetjük, legalább 5-6 cm legyen.

A palántanevelés során gondot okozhat a rosszul megválasztott ültetőközeg is. A túlzottan savanyú, erősen tőzeges vagy lúgos talajok kedvezőtlenül hatnak a csíranövényekre.

Kis mennyiségű palánta nevelésére a perlites palántaföldek, vagy a „B” kategóriás virágföldek 10-15% homokkal összekeverve a legmegfelelőbbek. A palántanevelés időszakában nitrogén tartalmú műtrágyát ne használjunk, ugyanis megnyúlt, laza szövetű palántákat eredményezhet, és egyébként is célszerű kerülni a műtrágyák használatát. Növényeink tápanyagutánpótlását a későbbiekben is célszerű szerves trágyával megoldani.

Ha otthon készítjük el a palántaföldet, akkor ügyeljünk arra, hogy a földkeverék ne tartalmazzon gyomirtó szerrel szennyezett talajt, illetve beteg növényi maradványokat. Legkedvezőbb a jó minőségű kerti föld (50-60%), érett istállótrágyával (20-25%) és homokkal keverve (10-20%).

Csak egészséges és fertőzéstől mentes növényről gyűjtött magot vessünk el! A beteg növényből származó vetőmag az adott fertőzést továbbviszi, károsítva az egészséges palántákat is. Piacon árusított fémzár nélküli vetőmagot ne vásároljunk, mert ennek eredete bizonytalan, így lehet, hogy nem olyan fajtájú növények fejlődnek majd ki, mint amit vetni szerettünk volna, vagy rosszabb esetben nem kelnek ki a magok. Érdemes hazai vetőmagot vásárolni, mert ezek az éghajlathoz alkalmazkodott növényektől származnak, így ellenállóbbak lesznek a környezeti hatásokkal szemben, és szép egészséges növények fejlődnek belőlük.

Vetőmag vásárláskor győződjünk meg a mag szavatossági idejéről, lejártáról! A lejárt szavatossági idejű magvak rosszul vagy egyáltalán nem fognak kikelni. A szavatossági időt a tasakon mindig feltüntetik.

Palántaneveléskor fellépő betegségek

A palántanevelés során fellépő betegségek közül a „palántadőlés” a leggyakoribb, amit több kórokozó gombafaj (Aspergillus spp., Fusarium spp., Phytophthora spp.) és baktériumfaj (Pseudomonas spp.) is okozhat. Legérzékenyebbek a paprika, a paradicsom és a káposztafélék palántái. A kórokozók terjedésének megfelelően a pusztulás mindig foltokban mutatkozik.

Ezek visszaszorítására és a károk megelőzésére kiválóan alkalmas az emBIO mikrobiológiai készítmény, amely a benne található mikroorganizmusok (Coniothyrium minitans, Streptomyces griseoviridis) jótékony hatásának köszönhetően megakadályozzák ezeknek a káros gombáknak és baktériumoknak a szaporodását és fejlődését, megakadályozva ezzel a palántadőlés kialakulását.

A védekezés szempontjából a megelőzés is igen fontos szerepet játszik. Még a magvetés előtt érdemes az ablakpárkányt és a palántanevelés során használt különböző munkaeszközöket 1,5%-os rézgálicoldattal fertőtlenítenünk. A káposztafélék és a paprika károsodását legeredményesebben úgy előzhetjük meg, ha már a magvetéskor beöntözzük emBIO-val a magtakaró földet. Arra érdemes odafigyelni, hogy a rézgáliccal történő fertőtlenítés és az emBIO-val történő kezelés között teljen el néhány nap, ugyanis a réz antibaktericid hatása kedvezőtlenül hat az emBIO-ban található hasznos mikrobákra is.

Vetés és nevelés

A melegigényes palánták neveléséhez, mint a paprika, begónia, zsálya legalább 22-26 °C-os hőmérsékletet kell biztosítanunk.

A magvetés mélységét és sűrűségét a mag nagysága határozza meg. Általában minél nagyobb a mag mérete, annál nagyobb a vetés mélysége. A palántanevelésnél azonban, mivel biztosítjuk a megfelelő párát, hőmérsékletet és a talaj szerkezete is megfelelő, ezért hozzávetőlegesen a mag méretének kétszerese a vetésmélység.

Ültetés előtt végezzük el a szükséges talaj-előkészítési munkálatokat, majd alaposan öntözzük be őket, hogy gyökereik ne sérüljenek a cserépből való kiemeléskor. A palánták megeredését elősegíti, ha beültetéskor az ültető gödröt is jó alaposan beöntözzük. Ebbe a sáros földbe szórjunk kevés Meliorit kőport, majd helyezzük bele a növényt. A beültetésnél használjunk laza – például tőzeges – és szerves trágyával kevert földet. A beültetést követően végezzünk beiszapoló öntözést, amihez adagoljunk emBIO-t (10 liter vízhez 2 dl emBIO).

Minél apróbbak a magvak, annál sűrűbben lehet vetni őket. A kelésig a magok számára meleget és magas páratartalmat kell biztosítanunk. A magas páratartalmat a legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha a vetést fóliával vagy üveglappal letakarjuk. Ha az első lépéseken túl vagyunk, pár napos várakozás következik.

A kelés után a fejlődő növénykéknek sok fényre van szükségük ezért, ha olyan helyen tudjuk, csak elhelyezni ahol oldalról kapnak fényt akkor el fognak hajolni a fény felé. Ennek elkerülésére időnként forgassuk a cserepeket illetve az ültető tálcát. Ebben az időszakban a kikelő növények a föld kiszáradására és a túlöntözésre is egyaránt érzékenyek!

Miután kikeltek a magok és a növények fejlődésnek indultak egy idő után át kell ültetni őket. Ezt nevezzük tűzdelésnek. A növények többségénél ezt akkor kell elkezdenünk, amikor az első lomblevelek is fejlődésnek indultak. Tűzdeléskor előre kijelölt sorokba, a növény gyökerének megfelelő nagyságú lyukat készítünk, és ebbe helyezzük bele a növényt. A gyökereket úgy kell rögzíteni a földkeverékkel, hogy azok ne hajoljanak vissza felfelé, mivel ez a későbbiekben kedvezőtlenül hat a növények fejlődésére.

A gyorsabban növekvő vagy az átültetésre érzékeny növényeket érdemes olyan edénybe tűzdelni, amelyből a későbbiekben a földlabdával együtt kiültethetjük. Gyorsan növekszik a paprika, a paradicsom, a zsálya, a büdöske és a verbéna. Az átültetésre leginkább a kabakosak érzékenyek: uborka, tök, dinnyefélék, patiszon (csillagtök), cukkini stb.

Mikor ültethetjük ki palántáinkat?

Mivel a növényeknek sokáig a legjobb körülményeket biztosítottuk, nem lehet hirtelen kiültetni őket a szabadba, hanem szoktatni kell őket a mostohább körülményekhez. Ezt a folyamatot nevezzük „edzésnek”. Ilyenkor érdemes a kiültetés előtt kirakni őket az erkélyre, napos helyre, majd éjszakára bevinni őket a lakásba, védettebb környezetbe.

A káposztafélék palántáit a magvetéstől számított hat hét után ültethetjük ki, a paprika- és paradicsompalántáknak ehhez nyolc hét szükséges. A magvetés idejét tehát visszafelé kell kiszámítani.

A káposztafélék palántáit április közepe táján lehet kiültetni, a magvetés ideje tehát március elején van. A melegigényes növényeket, mint a dinnye, a paradicsom, a zsálya csak május közepétől ültessük ki a szabadba, ennek megfelelően a palántanevelésüket március végén kell elkezdeni.


Kiskertes Kisokos 3. rész: Talajmunkák, komposztálás, trágyázás