Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A gyümölcsszezon nyertesei - Muslicák

Urbán János agrármérnök

Itt a várva-várt gyümölcsszezon, a vitaminraktárak fő feltöltési ideje, amikor mindenki kedve és ízlése szerint válogathat a friss, ízletes hazai gyümölcsök közül. A gyümölcsszezon kellemetlen vendégei a muslicák, más néven gyümölcslegyek, melyek a hazavitt gyümölcseinket varázsütésre, szinte a semmiből lepik el.


Ezek meg honnan kerültek ide?

Az első sokkoló felfedezést követően mindenkiben megfogalmazódik a kérdés: ezek meg honnan kerültek ide? Hol voltak addig, amíg a gyümölcsök nem kerültek a lakásba?

A muslicák tulajdonképpen miniatűr legyek, mindössze 2-2,5 milliméteres nagyságúak. Magyarországon a közönséges muslicának vagy ecetmuslicának nevezett példányok a leggyakoribbak. Gyakran a nevük kiejtésénél helytelenül N betűt is ejtve muslincának nevezik őket, de a helyes név muslica.

A muslicák rövid életűek, ideális, 22-29 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett egy muslicának csak 30 napja van az önmegvalósításra, mielőtt elpusztulna. Az idejük nagy részét párzással és szaporodással töltik, így a nagy egyedszámmal tudják biztosítani fennmaradásukat. Élettartamukat már egy hidegfront is csökkentheti, érthető hát, hogy a hatékony utódmaximalizálásra törekszenek.

Az ecetmuslica rettenetesen szapora állat: a nőstények akár 1000-1500 petét is leraknak rövid életük folyamán. A 0,5 mm-es petékből 22-24 óra múlva kelnek ki a lárvák, amik két vedlés beiktatva megszázszorozzák a tömegüket. A muslica kedvenc fészekrakó helye a rothadó gyümölcs, a bomló gombák, illetve a nedvedző fák repedései. A lerakott petéknek az ideális fejlődési hőmérséklet 28 Celsius-fok; ilyen feltételek mellett csupán hét nap kell hozzá, hogy a lerakott petékből kifejlett, erőteljes, 2,5 milliméter hosszú példányokká váljanak.

És hogyan kerülnek a lakásba?

Azok a muslicák valójában még azelőtt a gyümölcsökben vannak, hogy azokat megvásároltuk és hazavittük volna. A rovar petéit így mi visszük be lakásunkba a gyümölcsökkel, ahol optimális életfeltételeket találva rendkívül gyorsan kifejlődnek.  A kifejlett muslicák a romló gyümölcsökben termelődő élesztőgombákkal és baktériumokkal táplálkoznak, amit biztosíthat számukra egy túlérett barack, alma vagy akár egy asztalon hagyott pohár bor is. Csak akkor van esély megszabadulni tőlük, ha az általuk igényelt környezeti feltételeket, táplálékot és peterakó helyeket nem biztosítjuk számukra.

Hogyan védekezhetünk ellenük?

Mivel csakugyan nem könnyű tőlük megszabadulni, ezért a legegyszerűbb védekezés, ha megelőzzük a szaporodásukat:

  • A gyorsan romló, érett gyümölcsöket és zöldségeket azonnal a hűtőbe kell tenni.
  • Ha zöldséget vagy gyümölcsöt veszünk, mindig tároljuk zárt helyen; a rovarok így nem találnak megfelelő környezetet a szaporodáshoz.
  • A további lehetséges élelmiszerforrásokat is a minimumra kell csökkenteni a lakásban. Fogyasztás után a maradékokat ne hagyjuk elől és a konyhapultot is gyakran tisztítsuk meg.
  • A fedetlen, ételmaradékokkal és így baktériumokkal teli kuka valóságos kincsesbánya a számukra, de vonzza őket a padlóra hullott ételmaradék, vagy kilöttyent italcseppek, vagy a mosogatóban hagyott víz is, ezekre mindig figyeljünk oda.
  • A mosogató lefolyócsövében is bőven találnak megfelelő táplálékot, ezért azt is jobb mindig tisztán tartani.

A tisztításhoz tudjuk ajánlani az effektív mikroorganizmusokat tartalmazó tisztítószercsaládot, melyekkel hatásosan tudunk védekezni a muslicák tápanyagát jelentő gombák és baktériumok ellen.

Ha már elszaporodtak a lakásban a háztartási boltokban, barkácsüzletekben vagy a drogériákban kapható környezetbarát, vegyszerektől mentes, ragacsos légypapírokkal tudjuk őket összegyűjteni. Hatékony megoldást jelenthet a házilag készített muslicacsapda is: egy kis tálkába, vagy befőttesüvegbe egy kevés gyümölcslevet, érett gyümölcsdarabot, bort, gyümölcsecetet vagy ecetet kell tölteni, amik vonzzák a muslicákat, majd ehhez hozzáadni egy kevés mosószert, ami csapdába ejti őket.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy vajon a muslicák veszélyesek-e, mivel számos olyan rovarról tudunk melyek fertőzéseket terjesztenek. Azon kívül, hogy nagyon zavaróak a konyhában, nem képesek megcsípni, megszúrni az embert és így nem jelentenek veszélyt, ennek ellenére jobb minél előbb megszabadulni tőlük.

A muslicák ugyanakkor fontos szerepet játszanak a tudományos vizsgálatokban. Gyors szaporodásuk miatt és mert összesen két kromoszómájuk van tökéletes alanyai a genetikai kutatásoknak. Thomas Hunt Morgan genetikus 1933-ban orvosi Nobel-díjat kapott muslicákon végzett kísérleti eredményeiért, azóta a genetikai tankönyvekben is gyakran emlegetett szereplőké váltak.